A HAJ

A haj szerkezete, feladata

Hajszálaink száma kb. 85 000 és 150000 között van, függően a haj színétől. Vörös hajszín esetén számuk a legalacsonyabb, míg szőke hajszínnél a legtöbb, négyzetcentiméterenként kb. 300-900 hajszállal számolhatunk.

 

Az átlagos hajvastagság 0.08 mm és napi 0.1-0.2 millimétert nő. A haj szarurostjait kiválasztott bőrsejtek termelik, elsősorban rostos fehérje keratint tartalmaznak. Mindezt lipid réteg öleli körül, ez adja a haj rugalmasságát és taszítja a nedvességet. Itt található a haj természetes színét meghatározó melanin is.

A vastag hajszál legbelső rétege a hajbél (medulla), amely a vékony szálú hajban nem található meg. A következő réteg a hajkéreg (cortex), ezt a külső kutikula réteg borítja. A külső kemény hámréteg a kutikula, elhalt hámsejtekből képződik, amely védőrétegként tetőcserépszerűen fedik egymást. A hajnövekedés a bőrbe ágyazott hajgyökértől indul, amelyből a tápanyag sűrű apró érhálózaton keresztül jut el a hajtüszőhöz. Itt figyelhetőek meg a gyors, osztódásra képes ún. matrix sejtek, amelyek a hajszálak és a szőrszálak szaruanyagát termelik. A hajgyökér bőrhöz közeli részén helyezkedik el a tüsző, a faggyúmirigy kivezetője, amely összeköti a hajmerevítő izmokkal. A hajat a külső hatásoktól a faggyúréteg védi.

 

A hajgyökérben termelődő pigment sejtjek (melanocita) felelősek a természetes hajszínünkért. A termelt mennyiség hátterében genetikai hajlam áll, a kor előrehaladtával számuk csökken, megjelennek az ősz hajszálak.

A haj típusának hátterében is genetikai tényezők állnak. Egyenes haj esetén a hajnál a hajszál keresztmetszete kerekebb, göndör haj esetén hosszúkásabb.

 

A hajszálak növekedése 3 fázisból áll. A növekedési szakasz a leghosszabb mindhárom közül, 2-6 évig is eltarthat. Ezt egy átmeneti fázis követi, ahol a haj már nem nő tovább, a gyökér elkezd zsugorodni és végül kihullik. A végső, nyugalmi szakasz, amely kb. 3-4 hónapig tart, az őssejtekből kialakul az új haj, és a körforgás előröl kezdődik.